Harmat

Gyöngyöt gyűjtök, gyöngyharmatot,

holdkönnyből lett apró magot.

Szedtem már egy nagy köténnyel,

telve csücske gyöngyköménnyel.

Abban kell majd megmosdani,

ifjúságom megváltani.

Gyöngyök ülnek minden ágon,

falevélen és fűszálon,

pókhálókban ott hintáznak,

rózsabimbón gurigáznak,

amíg a Nap meg nem unja,

dérrel-dúrral szertefújja.

Hold elsírta, hajnal szedte,

két marokkal szórta szerte.

Nap meglátta, irigyelte,

mind egy szálig elsöpörte.

Hűvös-bűvös harmat gyöngye,

áprilisi hajnal könnye.