Furcsa vendég

Benézett a nyár az ablakomon.

Kacsintott, aztán vidám fütyörészésbe fogott.

Észre sem vettem, hogy megjött,

amíg a párkányomra fényes fricskákat nem dobott.

Kinyitottam az ablakot neki, hadd jöjjön be,

és hirtelen tele lett nyárral a szoba.

A tükörre ült, a kilincsre, aztán a falakra, és én felnevettem,

mert ilyen vendégem nem volt még soha.